A mindent elindító regény:

Vavyan Fable:

"A jó könyv mindig megtalálta, ma is megtalálja azokat, akiknek íródott... "


"Hát nem merő civilizálatlanság a szerelem lényege?"
/Jane Austen/

 

Legutóbbi olvasmányaink

                               
   

Egy kis ízelítő olvasmányainkból:


Jane Austen: Büszkeség és balítélet

Anglia a 18. század végén. A Bennet család életét felbolydul, amikor a közelükbe költözik Mr. Bingley, a tehetős agglegény. A férfi baráti között ugyanis biztosan bőven akad majd kérő mind az öt Bennet lány számára. Jane, a legidősebb nővér azon fáradozik, hogy meghódítsa Mr. Bingley szívét, míg a vadóc Lizzie a jóképű és dölyfös Mr. Darcyval ismerkedik meg, kirobbantva ezzel a nemek háborúját. Amikor Mr. Bingley váratlanul Londonba utazik, magára hagyva a kétségbeesett Jane-t, Lizzie Mr. Darcyt teszi felelőssé a szakításért.

 


Jane Austen: A klastrom titka

Catherine Moreland egy vidéki arisztokrata kisasszony, szerény hozománnyal. A család gazdag barátai, Mr. és Mrs Allen meghívják a lányt Bath-ba, ahol a lány először találja magát szembe a nagyúri társasággal és az igazi arisztokrata élettel. Catherine itt ismerkedik meg a társadalmi ranglétrán felfelé igyelvő Thorpe család gyermekeivel és a gazdag és előkelő Tilney családdal, és rögtön beleszeret a másodszülött Henry Tilney-be, ám közben félrevezető pletykák kapnak szárnyra...

 


Robert Merle: Mesterségem a halál

Merle 1952-ban írt regénye egy koncentrációs tábor SS-parancsnokának fiktív önéletrajza. Az író az életút rajzával arra keres feleletet, hogy a lelki torzulások és a fanatizmus, a parancsok tökéletes, hivatalnok szorgalmú teljesítése hogyan teszik Rudolf Langot a nagyüzemi emberirtás "mesterévé".
Rudolfot papnak szánja fanatikus apja. A kamaszkori lázadás azonban már gyerekfővel megismerteti a gyilkossággal: az első világháború önkéntese, a balti területeken szervezett prefasiszta kommandók kitűnősége, és már a húszas évek folyamán náci párttag. A weimari köztársaság idején börtönbe kerül, de 1929-től az SA, majd az SS tagjaként Himmler egyre fontosabb feladatokat oszt ki rá. Házassága is pártparancs eredménye: kötelessége a fajt szaporítani. 1934-ben bízzák meg az auschwitzi haláltábor megszervezésével, majd a zsidó transzportok megsemmisítésének feladatával. A parancs tartalma körül erkölcsi kétely fel sem merül benne, tapasztalatcsere-utakat tesz más táborokban, létrehozza a gázkamrákat és a krematóriumokat. Napi munkája végeztével a példás családapa életét éli felesége és gyermekei körében. "Mindazt, amit a táborban teszek, parancsra teszem! Engem nem terhel felelősség!" - vallja. A végső számonkérés idején is csupán az zavarja, hogy Himmler, akinek utasításait jó hivatalnokként teljesítette, gyáván az öngyilkosságba menekült. Merle regényét az önéletrajzi forma objektivitása, a beszámoló szenvtelen módszeressége teszi feszültté, hatásossá. - A háború morális kérdéseire fogékony olvasóknak különösen izgalmas olvasmány.

 

Hugh Laurie: A balek

Hugh Laurie története könyvben olyan, mint Guy Richie filmjei, A Ravasz, az Agy..., vagy éppen a Blöff. Vérbeli angol humor. Nem túlzás azt állítani, hogy miközben azért mégiscsak egy feszültséggel teli, pergő, izgalmas krimit tart az olvasó a kezében, úgy érzi, a könyv mellé egy Monty Python előadásra is jegyet váltott. Mert szinte nincs olyan bekezdés, amin ne nyerítene önfeledten. Laurie szarkasztikusan ironikus humora zseniális - ezek után érthető, honnan is merítette magának Dr. House karakterének legfőbb jegyeit.

 

Daniel Defoe: Robinson Crusoe

A Robinson Crusoe csaknem három évszázad óta izgatja az olvasók millióinak képzeletét a világ minden táján. Kevesen tudják, hogy a rendkívüli kalandor alakját írója hús-vér emberrõl mintázta. Defoe elõtt egyetlen szerzõ sem vette a bátorságot, hogy egy magányos hõsrõl könyvet írjon. Crusoe megpróbáltatásainak leírásával a brit erkölcsöt akarta dicsõíteni. Robinson nem esik kétségbe, hanem azonnal hozzáfog a vad sziget “civilizálás"-ához. Nem hátrál meg a kemény munka elöl és mindig megtalálja a praktikus megoldást. Gabonát termeszt, bútort készít, vadkecskét és papagájt szelídít, és még a fazekasmesterségbe is beletanul. Ennél is sokkal fontosabb, hogy nem veszíti el keresztény hitét, minden reggel és este megköszöni Istennek, hogy nem engedte a hajótöréskor vízbe fúlni.

Az olvasókat azonban a történet bûvöli el, a maga naturalista, meggyõzõ részleteivel. Bár Defoe azt sejteti, hogy saját élményeire támaszkodott, ezt csak szimbolikusan érti. Az õ megpróbáltatásainak színhelye nem egy távoli, lakatlan sziget, hanem a hatalmas és sûrûn lakott Anglia volt, ahol egész életén át zaklatták hitelezõi és politikai ellenfelei. Ahogy egy szellemes kupléjában írja:

Senkivel többet nem fordult a szerencse

Tizenháromszor voltam gazdag és szegény.

Kudarcai közé tartozott egy tégla- és tetõcserépgyár elvesztése is. Lehet, hogy ez a tevékenysége inspirálta a könyv azon lapjait, amelyeken hõse felfedezi, hogy lehet cserépedényeket készíteni egy lakatlan szigeten. Defoet politikai természetû sértésekért három ízben ítélték pellengérre, de hetyke Himnusz a pellengérhez címû versével maga mellé állította az embereket. Az egybegyûltek pohárköszöntõket mondtak az író tiszteletére, és virágokkal díszítették a szörnyû büntetõeszközt. A rendkívül termékeny újságíró, esszéista és pamfletíró csak ötvenkilenc éves korában, több mint ötszáz cikkel a háta mögött fordult a regényirodalom felé.

 

Mihail Afanaszjevics Bulgakov:
A MESTER ÉS MARGARITA

A Mester és Margarita nemcsak a huszadik század orosz, hanem egyben az egyetemes regényirodalom egyik csúcsa; sokrétegű és megjelenése óta számtalanféleképpen értelmezett alkotás, amelyben sok műfaj és stílus (romantika, realizmus, groteszk ) keveredik, s ennek ellenére mégis többé-kevésbé egységes egészet alkot. A cselekmény alapvetően három, össze-vissza bogozódó szálon fut; az első a Moszkvába érkezett, magát általában feketemágusnak nevező Woland professzor – aki nem más, mint maga a Sátán – és kíséretének cselekedeteiről szól; a második, a Pilátus-Jézus történet egyéni értelmezésű feldolgozása, önálló betétregénynek is tekinthető; míg a harmadik szál egy szerelmi történet, amely a Pilátus igaz történetét megíró rejtélyes író, a Mester, és szerelme, Margarita Nyikolajevna kalandjait beszéli el. A cselekmény is ennek megfelelően három szinten zajlik: a betétregény, a moszkvai valóság és a fekete-mágia időn és halálon túli valóságában.

 

Babits Mihály
A GÓLYAKALIFA

A regény címe, A gólyakalifa egy az Ezeregyéjszaka meséi-béli történetre utal, melyben egy kalifa kíváncsiságból gólyává változtatja magát, ám gólyává változva elfelejti a varázsszót, aminek segítségével újra emberré lehetne. A mese jól végződik, egy hűséges barát segítségével ugyanis megoldódik a szörnyű probléma. Kevésbé szerencsés Babits regényének hőse, Tábori Elemér, akinek élete a lehető legnagyobb rendben zajlik kiskora óta: előkelő, harmonikus család gyermeke, szép testű, jó vágású fiatalember és rendkívül jó eszű: egyszóval a család és az iskola büszkesége. Tehát minden tökéletes az életében, egészen addig a szörnyű napig, amíg rá nem ébred, hogy álmai kissé különösebbek a normálisnál: álmaiban egy másik ember, egy árva, szerencsétlen és csúf inasfiú életét éli a legteljesebb valószerűséggel. E felismerés után felborul mindennapjainak nyugalma, az ébrenlét és az alvás váltakozásával együtt váltakozó két élete zaklatottá teszi, az őrültség határára sodorja a kétségbeesett fiút.

Másik élete valóságos ellenképe Tábory Elemér-életének: ennek szereplői mintegy saját inverzükként jelennek meg az inasfiú életében, s ő maga is mindenben saját maga ellentéte: egy gyűlölködő, keserű ember, aki még a gyilkosságtól sem riad vissza. Mindebben a legszörnyebb, hogy az álom olyannyira intenzív és valószerű, hogy Tábori Elemér (s az olvasó is) hamar elbizonytalanodik, melyik is a valódi, s melyik csak álom. Hosszas kínszenvedések után hősünk arra szánja el magát, hogy inas-önmagát öngyilkosságra bírja, hogy ily módon megszabaduljon személyiségének eme állandóan kísértő, szégyenletes alteregójától. A kísérlet azonban "túl jól" sikerül: az inas halála egyben Tábori Elemér életének végét is jelenti: holtan találják szobájában, homlokán lőtt sebbel, de semmiféle fegyvert nem találtak körülötte.

A misztikus történet magával ragadó erejét még jobban fokozza, hogy Tábory Elemér önéletírásaként bontakozik ki előttünk, egyes szám első személyben elbeszélve, a tragikus végkifejletet pedig az író leveléből ismerjük meg.

 

Paulo Coelho
VERONIKA MEG AKAR HALNI

A huszonnégy éves Veronikának látszólag mindene megvan, mégis úgy dönt egy reggel, megöli magát. Egy szanatóriumban tér magához a sikertelen kísérlet után, ahol az orvos közli vele: csupán napjai vannak hátra. Ezekben a napokban a lány új barátokra talál, új vágyakat, új vonásokat fedez fel magában. Rájön arra, nem könnyű eldönteni hogy ki a "normális" és ki az "őrült", és hogy rajtunk múlik, milyen életet élünk.

 

Karinthy Frigyes: UTAZÁS A KOPONYÁM KÖRÜL

A regény valóságosan megtörtént eseményekről, személyes tapasztalatokról szól: saját agyműtétének körülményeit beszéli el az író. Művészetének általánossá, egyetemes emberi élménnyé emeli az operációt, a betegség történetét. Az író a Centrál kávéházban vonatdübörgést hall, halucinál. Ezt fejfájás, ájulás követi, de sem ő, sem orvosai nem gondolnak komoly betegségre. Barátságos beszélgetések, egy filmélmény és feleségével együtt tett klinikai látogatás ébresztik fel gyanúját: agydaganata van. Az öndiagnózis helyesnek bizonyul. A vakság, a biztos halál és némi reménnyel kecsegtető műtét között nem nehéz a választás. Elutazik Stockholmba, a kor legnevesebb agysebészéhez, Olivecrona professzorhoz... Különlegesen izgalmas, nagyszerű az elbeszélés csúcspontja: a műtét leírása, melyet egyszerre szenved belülről, és szemlél kívülről az író. Az operáció utáni, téren és időn kívüli állapotból, a szürkeségből a fényhez, az élethez visszatérő ember örömével, büszkeségével zárul a mű.

http://www.astro.com/im/vip/fd_portrait.jpg

Friedrich Dürrenmatt
A FIZIKUSOK

A fizikusok (1962) komédia - Brecht Galileijének ellendarabja. Dürrenmatt a hidegháború, az egész emberiséget fenyegető atomkatasztrófa ellen tiltakozik művében, az atomkor tudósainak emberfeletti felelősségéről szól. A zseniális dramaturgiai ötlet azonban helyenként háttérbe szorítja a valódi konfliktust, a fizikusok erkölcsi felelősségének problémáját. Az ábrázolásmód, mely a téma és az író távolságát megteremti, itt is a groteszk, s talán itt a legérvényesebb az író megállapítása: A groteszk csak eszköz,... hogy fizikailag is felfogjuk a paradoxot, a formátlanság e formáját, az arc nélküli világ arcát.

A darab főszereplői a felelősség elől bolondokházába menekült tudósok. Ez az idegszanatórium tágul őrült világunk szimbólumává, melyben az elmebetegek a világ felrobbantásán munkálkodnak, s a józanok az őrültekházába menekítik gondolataikat, nehogy embertársaik ártalmára legyenek.

Dürrenmatt a klasszikus vígjátékok eljárást vette alapul: talált egy ötletet, és azt szabályos történetté bontotta ki. Maga a mű is sok mindenben vígjátékszerű, de világa és mondanivalója túl van a vidámságon. A tudósnak mint személyiségnek a felelősségét vetette fel, ám ennél tovább jutott, és magáról a modern világról mondott ítélete.

VirginiaWoolf.jpg

Virginia Woolf: ORLANDO

A történet 1588 körül Angliában kezdődik, a fantázia segítségével négy évszázadot ölel fel, egészen 1928-ig. Az „Észak ködéből” származó angliai nemes, a költészetért rajongó, végtelenül érzékeny, szépséges ifjú, Orlando időutazása ez a mű. Orlando nemcsak a társadalmi hierarchia szerint nemes, hanem a szó másik értelmében, legbelül is, ott, ahol ég az életünk. Egy igazi idealista, aki eszményekért rajong, de sablonokat nem követ. Ifjúsága hajnalán robajló, harsanó szerelembe keveredik egy egzotikus, orosz hercegnővel. A szinte kórusokat idéző, örvénylő dimenziójú kapcsolatuk a hercegnő csalfasága következtében véget ér, a tervezett szökésük éjjelén – mert Orlandonak egy hét múlva lenne az esküvője egy rangjának megfelelő angol lady-vel – szó nélkül, titokban elhagyja Orlandót és eltűnik az életéből. Mai zsargonnal szólva, Orlando tisztára bereccsen. Lelkiségébe belehull egy fekete csepp, mely lecsillapítja „lázát”. Úgy érzi semmi értelme az életének. Rohanó léptekkel lezárul belsejében egy fejezet, átadva helyét egy szemlélődő, melankolikus életérzésnek, amely innentől vissza-visszatérően végigkíséri sorsát. Szerelmi fájdalmát követően, ősei sírkamrájában bolyongva, megérinti a halál, az elmúlás és az enyészet lehelete. Lassan valami új nyílik ki benne és az ekkor kezdődő barangolásai során a múló időben időnként, újra és újra felmerül benne a nagy kérdés: Mi az élet?

http://www.sff.hu/files/images/szabo_magda_071119.jpg

Szabó Magda: SZÜLETÉSNAP

A Születésnap című ifjúsági regény főhőse egy kamaszlány, Illés Bori. A tizenéves lány már nagyon várja a születésnapját. Ez a helyzet nyilván számodra is ismerős, hiszen valószínűleg te is várni szoktad ezt a minden évben beköszöntő jeles napot. Ám Bori nemcsak az ajándékok és egyéb meglepetések miatt szeretné siettetni az időt, hanem mert úgy érzi, hamarosan egy új élet küszöbére érkezik: egy olyan új világ következik számára, amelyben már senki sem kezeli gyereknek, vagyis felnő...

A felnőtté válás útja sokkal rögösebb, mint ahogy azt Bori elképzelte, s ezért számtalan kudarcélménnyel kell szembesülnie addig a bizonyos jeles napig. Az igazi születésnapig pedig - amely nem feltétlenül azonos a naptárban megjelölttel - még sok fájdalmat, várakozást, kudarcot és örömöt kell átélnie ennek az immár halhatatlanná vált kamaszhősnek.

 

Rose, Reginald: 12 dühös ember

A tizenkét esküdtnek látszólag sima gyilkossági ügyben kell ítéletet hoznia. A vádlott bűnösségét annyi tökéletesen egybevágó tény bizonyítja, hogy az egyik esküdtben felmerül a gyanú: a dolog túlságosan is egyszerű, és nem ártana alaposabban megbeszélni a tárgyalóteremben hallottakat. Kezdetben tizenegyen vannak egy ellen, ám a helyzet fokozatosan változni kezd, és percek múlva már nem is egy gyilkossági ügyről szól ez a feszült és izgalmas, eredetileg tévéjátéknak szánt darab, hanem a bennünk lévő előítéletekről, félelmekről, szerepeinkről, vagy éppen rejtegetni kívánt gyöngeségeinkről, egyszóval az Emberről

.

http://image.hotdog.hu/_data/members0/624/736624/images/33722_image4.jpg

Dorian Gray, a kivételes, lenyűgöző szépségű, romlatlan, bájos arcú, ártatlan fiatal férfi egy festő barátja otthonában – miközben egy festményhez modellt ül – megismerkedik Lord Henry Wottonnal. A találkozás a fiú számára végzetesnek bizonyul…

Lord Wotton szerint az életben az egyetlen érték a szépség, és az élet értelme a vágyak kielégítése és az érzékek csillapítása.

Dorian élete megváltozik, kinyílik számára a világ, új, eddig nem látott élményekben van része. A cél szentesíti az eszközt, bármi áron elérni a gyönyört és megtartani a szépséget....

Részlet innen: http://konyvmolyok.blogspot.com/2008/06/oscar-wilde-dorian-grey-arckpe-xix.html

Galgóczy Erzsébet: Vidravas

Galgóczi Erzsébet e regényében a II. világháború utáni magyar történelem néhány kritikus évének művészi feltárására vállalkozott. Az "ötvenes évek" Magyarországát mutatja be a krónikamondás igényével. ; A címben szereplő Vidravas elsődleges értelemben tányér alakú, nyeles, gyilkos csapda, amelyet Orsolya, a regény főhőse a baromfiakat pusztító ragadozó elfogására szeretett volna felállítani pajtájuk padlásán, de egy rossz mozdulattól a kelepce olyan erővel csípte be a bal hüvelykujját, hogy csaknem amputálni kellett. A festőnek, grafikusnak készülő lányt 1952 őszén kirúgták a Képzőművészeti Főiskola második évfolyamáról, mivel a kis dunántúli faluban lakó édesapját kuláknak nyilvánították. Szimbolikus értelemben a "vidravas" a parasztság számára a szorongató, kötelező terménybeszolgáltatás, ami megnyomorítja a falut. Orsolya számára pedig "dupla csapda", hiszen "paraszt, tehát együtt érez szüleivel, a rokonaival, a szomszédokkal, a faluval, ugyanakkor kommunista, és egy kommunista tiszt az udvarlója. De ezt a fegyveres testületet gyűlölik a faluban, gyűlölik és félnek tőle. Tehát Orsolya nemcsak őrlődik a tiszt és sorstársai között, hanem még azt is el kell viselnie, hogy árulónak tekintik. ; Ilyen "vidravasban" vergődik Dr. Simon Pálné, Emmi néni is, akinek ártatlanul elítélt férje, a MAORT előbb halálra, majd életfogytiglanra ítélt nyugalmazott vezérigazgatója Kőhidán tölti börtönbüntetését. Az idős asszonyt kitelepítették Budapestről, s azért húzódik meg Orsolyáéknál, hogy férje közelében legyen, ha engedélyt adnak a látogatásra. Emmi néni nemsokára belehal az átélt izgalmakba. Az ÁVH-nak azonban valamilyen oknál fogva fontos, hogy Simon Pál ne tudja meg a börtönben felesége halálát, s ezért az ÁVH őrnagya ráveszi Orsolyát, hogy Emmi néni nevében levelet írjon a börtönbe. A két fiatal között szerelem szövődik. Közben a világban nagy változások mennek végbe: Sztálin meghal, Rákosi és az ÁVH csillaga hanyatlóban. Kiengedik a börtönből Simon Pált, és visszaveszik a főiskolára Orsolyát. Így érkezik el ötvenhat nyara: Orsolya végez a főiskolán, Simon Pál pedig meghal. A mérnök temetésén hajdani tanítványa esetét Rajk László perével hasonlítja össze, s kijelenti: "Simon Pál börtönbe csukásával kezdődött Magyarországon a szellemi jégkorszak". ; A történelmi sorsproblémákat faggató, olvasmányos, mégis korrajzszerű regény - széles körben ajánlható.

Boccaccio: DEKAMERON

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/9/9c/Giovanni_Boccaccio.JPG

 

Az erotikus világirodalom egyik főműve Boccaccio tíz napra osztott keretes novellagyűjteménye. Száz elbeszélés, melyeket a Firenzében pusztító halálos pestis elől visszavonult hét hölgy és három ifjú úr mesél el. Felfogásuk szerint a szerelem mindenhatóságának a gyenge emberi természet nem tud ellenállni. A buja, vidám novellákból elénk tárul a kor reneszánsz világa. Boccaccio fordulatokban gazdag, ironikus vagy éppen harsány kacajra fakasztó történetei ma is kellemes olvasmányok.

...

További olvasmányainkból:

E. L. James: A szürke 50 árnyalata

E. L. James: A szabadság 50 árnyalata

E. L. James: A sötét 50 árnyalata

Suzanne Collins: Az éhezők viadala

Suzanne Collins: Futótűz

Suzanne Collins: A kiválasztott

James Dashner: Az útvesztő

   
       
       
       
       
       
       
       
       
       
       
 

Kiszombori Könyvklub 2008-2014 ©