A mindent elindító regény:

Vavyan Fable:

"A jó könyv mindig megtalálta, ma is megtalálja azokat, akiknek íródott... "


"Hát nem merő civilizálatlanság a szerelem lényege?"
/Jane Austen/


Ugrás a véleményekhez...

Büszkeség és balítélet
A klastrom titka
Mesterségem a halál
A balek
Robinson Crusoe
Mester és Margarita
A gólyakalifa
Veronika meg akar halni
A fizikusok
Utazás a koponyám körül
Orlando
Szuletesnap
12 dühös ember
Vidravas
Dekameron

 

   

Íme, néhány olvasott könyvről a véleményünk...

Jane Austen: Büszkeség és balítélet

"Az én véleményem? - Sok fecsegés feleslegesen. Igazán irigylem azokat az embereket, akiknek a legfőbb problémájuk az életükben, hogy másnap kivel menjenek sétálni."
"Dac, gőg, értelem, érzelem s végül szerelem..."
"Ez a kedvenc Jane Austen könyvem, itt mutatkozik meg az írónő fantasztikus humora, eredeti karakterformálása és gazdag stílusa."
"A Jane Austen műveiben szereplő emberek hétköznapjai 180 fokban különböznek az én és az engem körülvevő emberek életétől. Ez az életmód az én értékrendemtől eléggé eltér, amiből az következik, hogy ennek a regénynek az olvasása nem volt szórakoztató számomra."
"Az Austen korabeli arisztokráciában dúló vagyonkapcsolatok, intrikák, barátságok és ellenségeskedések, valamint az akkori burkolt és szolid romantikát bemutató, néha vicces, néha szomorú mű az elengedhetetlen "happy end"-del. Ez az írónő egyik legjobb könyve!"

Jane Austen: A klastrom titka

"Már elsőre is éreztem, hogy Austen nem az én világom. Ennek ellenére élveztem, ahogy nevetségessé tette szereplőit."

"Mindig a csodát várjuk és az vagy megérkezik vagy nem. "

"Jane Austen e regénye kevésbé volt érdekes számomra, nem fogható az írónő „nagy könyveihez”, ami mégis megfogott az az angol vidéki élet hangulatának bemutatása."

 

"Ez a regény a türelemre és a kitartásra nevel. A langyos víz, melyben mozog a cselekmény alakulása, nem áll közel a személyiségemhez, ezért nem volt egyszerű végig elolvasni."

"Az emberi naivitást és gyerekességet megjelenítő, az álomvilágban tökéletes, de a való életben nevetséges és szánalmas szituációkkal fűszerezett könyv. Egyes eseményeknél az olvasó arca jobban ég, mint a szereplőé... Olvastam már jobb könyvét is Austennak."

Robert Merle: Mesterségem a halál

"Megdöbbentő. Akárcsak a hatása. Az ember csak azon kapja magát, hogy számolgat, tervezget, hogy mi módon lehetne még hatékonyabbá tenni a transzportokat."
"Sokkoló, megdöbbentő, elgondolkodtató... Te mit tettél volna?"
Valószínűleg az egyik legjobb könyv, amit valaha olvastam. Hihetetlenül megrázó, mégis érdekes a főhős, a szenvtelen tömeggyilkos és a harmonikus családfő kettőssége."
"Nem kis teljesítmény úgy megírni egy művet, hogy az olvasó a negatív hőst tisztelni tudja, fel tudjon rá nézni, együtt érezzen vele. Nekem ennél a regénynél sikerült. Hogy miért? Mi okozta ezt a furcsa helyzetet? Megtudja a Kedves Olvasó, ha kezébe veszi ezt a remekművet."
"Sokkoló! Tökéletesen mutatja be azt, hogy az ember mennyire brutálisan és szenvtelenül, milyen naturalista eszközökkel képes kipusztítani embertársát csak - ha nem is ért egyet- egy eszme vagy egy parancs kedvéért!"

Hugh Laurie: A balek

"Pörgős, izgalmas, cselekményes krimi egy kis Dr. House-féle fanyar angol humorral fűszerezve. Igazán csak az tudja élvezni, aki azonosulni tud a főhőssel és annak jellemvonásaival. Nekem nem volt nehéz... :)"

Megjegyzem: Ez az ajánlásom után, nem engedték egy ideig, hogy én ajánljak könyvet...

No comment...
"Számomra nem nyújtott maradandót, az elolvasása is komoly próbatétel volt."
"Ez egy hihetetlenül gyorsan pörgő, akciódús regény. Egy mai, modern mű. Ami tetszett benne, az a főszereplő humora. Ez ihletett arra, hogy kigyűjtsem a regényből a vidám részeket. A weboldalon hamarosan elérhető esz ez a kis gyűjtőmunka. Annak ajánlom ezt a művet, aki lazítani akar, de ugyanakkor szereti a több szálon futó, sokszereplős műveket."
"Nem rossz, de nem is jó. Nekem a végén már sok volt az angol humorból. Számomra az „egyszer elolvasható könyv” kategóriájába tartozik."

Deniel Defoe: Robinson Crusoe

"Mivel én a kissé cselekményesebb és pörgősebb regényeket szeretem, néha hajlamos vagyok átugrani az unalmas leírásokat. Hát itt ezt nem gyakorolhattam, mert akkor semmit sem olvastam volna. Nem biztos, hogy magammal vinném egy lakatlan szigetre. :)"

"Gyermekkorom meghatározó élménye, az ember és a természet harca."
"Nagyon érdekes volt a főhős leleményessége, élni akarása és kitartása. Remek példát mutat nekünk arra, hogy az élet nehézségeit, hogyan győzzük le és, hogy kis problémáktól
nem kell mindjárt megijedni.
"Valószínű, hogy ezt a könyvet a Gondviselés adta a kezembe. Hatására még jobban megerősödött bennem a "Sorsszerűség"-ben lévő hitem. Fantasztikus dolog, ahogy a szerző Robinsonon keresztül megmutatja nekünk az "optimizmus gyakorlását". Ezt a pozitív gondolkodámódot pedig csak erősíti és táplálja a sok kaland, amit a főszereplő átél, valamint az író stílusa."
"Tökéletes könyv azoknak, akik valamilyen problémával küzdenek, mert a könyvön keresztül átüt az akaraterő, leleményesség és a pácban megvilágosult élet szeretete. Akaratlanul is erőt, határozottságot és "bízzunk önmagunkban" érzést ad, amivel máris jobbnak látjuk problémánkat."
„Az a fajta természetes leleményesség jellemezi hősünket, amit manapság kevesen mondhatnak el magukról. Ha csak jellemző módon sodródott volna várva a sült galambot, igencsak rövidre sikeredett volna a mű.”

Mihail Bulgakov: Mester és Margarita

"Akad még valaki, aki megkérdőjelezi, hogy a legjobb és leghívebb művek miért is a szerző halála után jelennek meg? Rendkívül élvezetes olvasmány és korhű ábrázolás egy rendszerről és annak társadalmáról. A politikát kiszolgáló irodalmárok megkülönböztetett helyzetben vannak, míg az igazi művész alagsori lakásában nyomorogva csak egy nagyobb hatalom hatására juthat a létbiztonsághoz. Több szálon futó cselekmény rengeteg párhuzammal, értelmezéssel, magyarázattal, rejtéllyel, *mágiával* és egy kérdéssel: lehet, hogy a rossz, nem is annyira rossz?"

Remekmű.
"Nagyon jó könyv, csak ajánlani tudom mindenkinek. Nem fog csalódni
benne!"
"Szégyellem magam, hogy csak a 130. oldalig jutottam el. Ezt a "későn érő" személyiségem számlájára írnám. Tudom, hogy egyszer el fogom olvasni ezt a könyvet, amikor itt lesz az ideje. A többit a Gondviselés elintézi."

"Imádom! Eddig 3x olvastam, mégsem tudtam megunni! A kérdés, hogy ki a jó és ki a rossz, meddig vagyunk hajlandóak elmenni egy szerettünkért, minden olvasás alkalmával elgondolkoztat! Én csak ajánlani tudom mindenkinek! Lehet, hogy nem ez lesz az olvasó kedvenc könyve, mert azért rá kell hangolódni erre a műve, de ha ez sikerült, akkor garantált, hogy nem fogja tudni letenni a könyvet!"

"Olvasás közben - ami nehezen ment - csak arra tudtam gondolni, hogy te jó ég, ki tudott összehordani ennyi marhaságot. Ennek ellenére, ahogy telt az idő azt vettem észre, hogy egyre inkább tetszik, és szívesen gondolok vissza rá. Okosabb nem lettem tőle. Ez egy jó kis fricska a társadalomra, leginkább a bürokráciára nézve."

Babits Mihály: A gólyakalifa

"Pfff... Hát, most lehet szidni engem. Számomra nagyon nehéz olvasmány volt. Utólag visszagondolva nem is olyan szörnyű, de nagyon sokat szenvedtem vele. Sehogy sem sikerült azonosulnom a főhőssel, alig tudtam követni a szálakat, hogy most az egyik vagy a másik Elemérről olvasok. Lehet, hogy én mégsem vagyok hasadt személyiség??? :)"

"Nem hagyott mély nyomot, felejthető, egyszer elég elolvasni."

"Nekem nagyon tetszett, alig bírtam letenni. Izgalmas volt azon agyalni, hogy Tábori Elemér melyik élete a valódi, s melyik csak álom."

Azoknak az embereknek ajánlom, akik szeretik a (nem szakirodalmi) pszichológiai témájú könyveket. Izgalmas olvasmány nem hétköznapi köntösbe öltöztetve.

"Tetszett, bár nem biztos, hogy a közeljövőben mégegyszer elolvasom. Nekem egy kicsit „nehéz” mű volt, mind témában, mind stílusilag. Nagyon kellett koncentrálnom, hogy tudjam, na most mi is az álom és a mi a valóság."

"Igazi képzavar. Most döntsd el, melyik az igazi élete. Romantikus lelkűeknek: a gazdag, jó családból származó Elemér csak rosszat álmodott, és a szerencsétlen másoló nem is létezett. De a végkifejlet szempontjából lényegtelen, mivel se így, se úgy nem győzött a jó."

Paulo Coelho: Veronika meg akar halni

"Jó volt, de ennyi. Se több, se kevesebb. Nem lettem több tőle. Mégcsak nem is csináltam olyasmit, amit azelőtt nem. Én eleve úgy élek, hogy később ne érezzem úgy, hogy valamit kihagytam az életemből, hiszen annál rosszabb nincs."

 

" Könnyen olvasható, egy esős hétvégére való olvasmány."

"Nem volt rossz könyv, bár számomra nem adott semmi pluszt…"

 

"Először gimnazista koromban olvastam, akkor az „életátértékelés” érzése maradt meg bennem. Most inkább ha mondhatom ezt „orvosi” dolgok maradtak meg, mint például a depresszió és szorongáskezelés, egy nagy egészségügyi felfedezéshez használt kutatási módszerek és a kérdés: mennyire volt joga az orvosnak ehhez?"

"Egyik kedvenc könyvem. Mikor először olvastam kicsit én is megbolondultam, átértékeltem a hétköznapjaim. Olyanokat csináltam, amiket azelőtt nem. Azóta természetesen minden visszaállt a régi kerékvágásba. Kúraszerűen időről időre újraolvasva a határ tartós lehet. Ajánlom!"

Friedrich Dürrenmatt: A fizikusok

"Szimbolikus alkotás egy szimbolikus világban. Komoly mondanivaló, burkolt igazság, kevés humor, groteszk megformálás."
 
 
Tipikus kötelezőolvasmány-ízű mű. Elolvastam, nem lettem tőle okosabb. Nem okozott maradandó élményt.

"Egy igazi kavar. Ki az őrült? Ki az épelméjű? Mit jelent az őrült valójában? És a sors fintora: az épelméjű az „őrült beteg”, míg az őrült az „épelméjű egészséges”."

"Kész átverés show… Mindenki figyel mindenkit, de senki nem sejti? Csak az ápolónők"

Virginia Woolf: Orlando

"A vizsla végignyaldosta nyelvével Orlando arcát. Orlando a kezével cirógatta meg a vizslát. Orlandonak az ajka is csókkal illette a vizslát. Egyszóval, a legmelegebb rokonszenv volt közöttük, aminő csak lehetséges kutya és úrnője között, pedig tagadhatatlan, hogy az állatok néma volta nagyban akadályozza az érintkezés finomságait. Csóválják a farkukat, behajlítják testük elejét, égnek emelik hátuljukat, hemperegnek, ugrálnak, rúgkapálnak és nyávognak, ugatnak és nyálaznak, szertartások és ravaszságok ezer fogását csillogtatják, de mindhiába, beszélni nem tudnak. Ez a baj - gondolta - az Arlington House uraival - a férfiakkal - is.

Nekem nagyon tetszett... :)

 
"Az első 100 oldalig még tetszett a könyv, de a végére elvesztettem a fonalat.
Ehhez a könyvhöz még nem vagyok elég érett……bár azt is kétlem, hogy leszek!"
Szerintem ahhoz, hogy ezt az olvasmányt valaki élvezni tudja, rendelkeznie kell egy különleges képességgel. Ha ez a képessége megvan, akkor nagy élvezettel tudja végigolvasni ezt a könyvet. Én sajnos nem rendelkezem ezzel a képességgel, de rajta vagyok, hogy megszerezzem, és akkor majd újra megpróbálom végigolvasni.

"Hát… Érdekes… Lehet, hogy vannak benne magvas és jó gondolatok, de azok nagyon jól el vannak rejtve az iszonyatos mennyiségű rizsa és szerzői-kitekintés között. Ez a könyv most nem tetszett."

Orlando látomás... (Katt IDE!)

"Egy test, sok személyiség, számos helyszín, több száz év. Legalább
annyira zavaros, mint amikor olvadt a Temze szegély Orlando szeme
láttára. Számomra nem nyújtott maradandó élményt."

Szabó Magda: Születésnap

"Aranyos, hétköznapi, régi történet a család és barátok fontosságáról, illetve az önző érdekek elutasításáról."
 
 
 

"Konkrét véleményt a könyvről még mondani nem tudok! Sajnos nem tudtam eljutni addig, hogy elolvassam! De Szabó Magda stílusát ismerve egy könnyed, régi, szép és ma már kicsit hiányzó érzésekkel teli műre számítok! Ha elolvastam, majd többet mondok! :D"

 

"Azt az életet mutatja, amit mi már csak filmről ismerünk. Kedves történet egy lányról, aki rájön, mik is az igazi fontos értékek. Ma kevés hasonlóval találkozunk – sajnos."

 

"Egy regény a barátságról, szerelemről, a felnőtté válásról. Beleláthatunk, milyen más volt akkoriban az iskolai légkör, a felnőtt-gyermek viszony."

Rose, Reginald: 12 dühös ember

"Izgalmas, gondolkodtató, agyalós történet, de a szereplőket ne akarja senki se megjegyezni..."
 
 
 

"Jó könyv, bár nem az a fajta, ami nagyon sokáig megmarad bennem. Érdekes azt végigkövetni, hogy az egyes szereplőkben hogyan változnak a gondolatok, hogyan törik meg a „vélemény-ellenállás” és hogy mennyit jelent az, ha valaki okosan, logikusan, és tényleg időt rászánva gondolkozik! Na meg persze ott a nyitott vég, hogy tényleg ártatlan volt-e a vádlott…"

"Soha ne ítélj elhamarkodottan!"

"Ez az úr egymaga állt szemben velünk. Nem mondja, hogy a fiú nem bűnös. Csak nem biztos benne. Hát nem könnyű egyedül lenni, amikor a többiek kinevetik az embert. Támogatást várt és én megadtam neki. Tisztelem az indítékait."
Mi történik, ha egy vélemény szembesül a többség meggyőződésével?
Nekem nagyon tetszett.

Galgóczy Erzsébet: Vidravas

"Ezt a leckét most nem teljesítettem. Volt a 12. oldalon egy szó, mely annyira elvonta a figyelmem, hogy annál tovább nem is jutottam." :)
 
 
 

"Fú… Eleinte nem tetszett… Az első 80 oldal szenvedés volt… De utána, ahogy felvettem a fonalat, és ahogy gyorsultak az események és jöttek az „izgalmak”, annál jobban nem tudtam letenni a könyvet! Nagyon jól mutatja be szerintem hogy akkoriban milyen gyorsan lett a társadalom ellensége valaki, és hogy hogyan élte meg a hétköznapi ember ezt a rendszert! Meg számomra még az tetszett a könyvben, hogy annyi jó igazság van benne! Kész életbölcsesség és tanulságos történet kincstár!"

 

"Történelmünk egyik szégyenfoltját eleveníti meg a sok közül. Amikor működik a birkacsorda elmélet. Más is érzi a párhuzamot jelenkorunkkal? Szép kilátások!"

 

"Öncsonkító politika". Csak szorít, szorít, mint a vidravas. Borzalmas
lehetett akkor és ott élni, félni. Ez nem olyan könyv, aminél hangosan
felnevet az ember lánya. Sajnos legtöbbször csak szomorúságot, és
haragot éreztem, hogy ilyen egyáltalán megtörténhetett emberekkel, magyarokkal.
"Számomra nem igazán tartozik a jó könyvek közé, bár annyira rossz sem volt. Nem igazán kedvelem ezt a korszakot, biztos nagyon nehéz volt abban az időben élni amikor bárki, bárkinek az ellenségévé válhatott egy pillanat alatt. Azért végig olvastam, de egy picit sűrű volt és nekem néhol unalmas."

Giovanni Boccaccio: Dekameron (részletek)

"Imádom, de rajtam kívül senkinek nem tetszett... " :)

<< Ugrás az elejére

   
       
       
       
       
       
       
       
       
       
       
       
 

Kiszombori Könyvklub 2008-2014 ©