Erich Kӓstner: A két Lotti
Melyik gyerek nem gondolt még arra, mennyire jó lenne egy ikertestvér, aki úgy hasonlítana rá, hogy még az édesanyjuk sem tudná megkülönböztetni őket? Nos, Kästner regényében két ilyen kislányról van szó. Ráadásul még nem is ismerik egymást, mert szüleik régóta elváltan élnek, s egyik az apjánál, másik az anyjánál nevelkedik. Az ikrek egy gyermeknyaralóban találkoznak, és rájönnek, hogy testvérek. Hasonlóságuk sok mulatságos bonyodalmat okoz, de a két kislány komolyabb dolgot tervez: ki akarják békíteni az elvált szülőket, s ezért szerepet cserélnek. Hogyan viselkedik mindegyik a megváltozott élethelyzetében, és miképp sikerül tervük végrehajtása – erről szól A két Lotti könnyes-vidám története.

Karinthy Frigyes:Tanár úr kérem
A Tanár úr kérem Karinthy egyik legjelentősebb műve, korai írói korszakából származik. Részletekben készült karcolatfűzér, mint az Így írtok ti. Első megjelenése óta változatlan gyönyörűséget szerez felnőtt és fiatal új meg új nemzedékének. A kötet alaphangulatát a Bevezetés édesbús nosztalgiája üli meg. Az író a képzelet és valóság rendjét megfordítva tér vissza a gyermekkorhoz. A karcolatok azt elevenítik meg, ami a diákkorban kedély és humor és emlék és szép fiatalság: a nagy ugratások fékeveszett röhögését (Röhög az osztály), a kamaszkor lelkes, gyermekes álmait (Lógok a szeren), a kamaszfiúk szemével nézett lányokat (A lányok) és a csodákat ígérő tudományt (Kísérletezem). A kötet másik rétege az Így írtok ti-vel rokon: a stílus bravúrja ismertet rá mindenkit a jótanuló és a rossztanuló feleletének, dolgozatának, a kisdiáknapló bájos esetlenségének örök emberi tipikusságára. A műfaj törvénye a rövidség és a tömör jellemzés bűvészmutatványait hozza ki Karinthyból, egy-két mondattal életre tudja kelteni figuráit és helyzeteit: a "bukott férfit", és a tanár urat, aki elbuktatta, az elkésés, a tankönyvelkótyavetyélés, a bizonyitványmagyarázat és a gyermekhazugság lélektanát. A kötet, mint Molnár: Pál utcai fiúk-ja, vagy Milne: Micimackó-ja, a világirodalomnak ahhoz a ritka rétegéhez tartozik, amelyet felnőtt és gyerek egyforma örömmel vesz kézbe, s aki gyermekkorában már olvasta, szívesen olvassa felnőttfejjel is újra

Gárdonyi Géza: Egri csillagok
A mű tárgya történeti eseményekhez kötődik, Buda elfoglalása és a török 1552. évi hadjáratának kiemelkedő fontosságú eseménye, az egri vár ostroma szolgál fő témájául.
A mű lapjain kibontakozik a három részre szakadt Magyarország állapota: a mohácsi csata után a törökök 1541-ben elfoglalják Budát, az ország középső része török fennhatóság alatt áll. A törökök hatalmuk megerősítését és területük kiterjesztését megcélozva 1552 nyarán újabb hadjáratot indítanak a még el nem foglalt magyar területek ellen, majd több nagyobb végvár birtokbavétele után három seregük Szolnok alatt egyesült erővel indul a végvár ellen.
A vár bevételét követően a 80 000 főnyi óriási haderő Eger vára alá vonul, mely Dobó István kapitány vezetésével, maroknyi csapattal küzd meg az egyesült török sereg ellen. A szeptember 11-től többször megrohamozott, ostrom alá vett védősereg keményen helytáll a támadásoknak, így a törökök súlyos emberveszteségeket szenvednek. Az egyre hidegebb, támadók számára barátságtalanabb időjárás, a járványok és a heves ellenállás egyaránt hozzájárulnak a magyar sikerekhez, s végül a törökök október 17–18-án (38 ostromnap után) – feladva a további hadakozást – visszavonulnak és eltűnnek a vár alól.
Az egri diadalnak óriási fontosságot tulajdonított a korabeli Európa, a XVI. században ez volt az első alkalom, hogy sikeresen megvédtek egy magyar végvárat a védők, mely kiemelkedő stratégiai fontosságú helyen állt, hiszen az egész Felvidék előretolt védőbástyája volt s több falu is a védelme alá tartozott.

Jókai Mór: A kőszívű ember fiai
1848 március 13-án az egész város felbolydult Bécsben. Richárd is ott van a bécsi utcákon. Egymásnak ellentmondó parancsokat kap, ezért nem használja, csak a kardja lapját, nem gyilkol, csak szétkergeti a csőcseléket. Jenő, aki soha életében nem fogott kardot, egyik erkélyről Ödönt hallja beszélni, ami megrémíti és eszébe jut, hogy ez a második lépcső ama magaslathoz.
A forradalom minden történelmi korban izgalmas. A magyar történelemben a negyvennyolcas szabadságharc mérföldkő, kivételes nemzedéket hozott magával. Sajátos közép-kelet-európai helyzet, hogy a politika szabta feladatok terhe a szépírókra hárul, így a nagy nemzedék művészi tevékenysége összefonódik a közéleti szerepvállalással. A nemzetet bátorítani kell, hosszabb ideig vigasztalni, de leginkább elbódítani nagy eszmékkel, a dicső múlttal. Jókai, az elnyomatás korában a nemzet bánatát hosszasan vigasztalandó, fölhasználja a romantika minden eszközét.
A Kőszívű ember fiai témája a nemzeti függetlenségért vívott harc körül bonyolódik, mely függetlenséghez a szerzőnek az a nem egészen illúziómentes elképzelése fűződik, hogy a hazai kultúra fellendülését hozza. Nem hozta. Ugyanakkor önálló hadseregről és független gazdasági életről álmodik, melyekről Világos mutatta meg világosan, hogy nem kivitelezhető. A szövevényes cselekményű regény ezeket a kérdéseket feszegeti a Baradlayak levegőjével körülvéve.
A Baradlay-fiúk eszményi hősök, mindhárman a maguk módján vívnak a reakció ellen, apjuk kőszívű végrendeletének árnyékában. A reformkor, a forradalom és a megtorlás korának hangulatát pontos, finom rajzzal adja át Jókai. Richárd alakját egyenesen Kölcseyről mintázta. Hősöket, árulókat, komformistákat és csalókat látunk, miközben a háttérben viharzik a történelem. A férje szellemével szembeszálló, aggódó édesanya, a csodaszép és tisztalelkű hajadon, az anyjával közösen mesterkedő, eladósorban levő leány portréja a női sorsok skáláját színesítik. És a szerző által a nemzet ellenségeként számon tartott germanizálódás veszélye ezúttal sajátos fordulatot hoz: Baradlay Ödön hivatalosan jegyzett, azaz nem magyar keresztnevének Eugenre tévesztése, magyar megfelelője, Baradlay Jenő számára teszi lehetővé, hogy nemes áldozatot vállaljon. A három testvér erkölcsi győzelme példaértékű. Láttunk már hasonló jelentőségű győzelmet a magyar irodalomban, Zrínyinél.
A Kőszívű ember fiai a középiskolások rettegett olvasmánya. Talán újra át kellene gondolni a jelentőségét, beszélni róla értelmesen, mert ez is nemzeti identitástudatunk szerves része és a jövő nemzedék körében épp elveszőben van.

Gordon Korman:Sziget!-A vadon
Hat kamasz, egy tengeri katasztrófa, egy lakatlan sziget... Hat kamasz egy lakatlan szigeten. Nincsen ennivalójuk. Nincsen menedékük. Senki sem tudja, mi történt velük. A túlélés záloga maga a sziget. De mi van akkor, ha nincsenek egyedül?

Elizabeth Lenhard:A tűz hatalma(Witch)
Will, Irma, Taranee, Cornelia és Hay Lin lába alatt egyre forróbb a talaj. Ellenőrzésük alá vonják a Víz, a Föld, a Tűz, a Levegő és az Energia mágikus erejét, mindez mégsem elegendő ahhoz, hogy felszámolják az előttük tornyosuló problémákat.

Gordon Korman:Sziget!-Kiút
Hat kamasz. Egy tengeri katasztrófa. Egy lakatlan sziget. Főhőseink helyzete már akkor sem volt irigylésre méltó, amikor partra vetődtek a lakatlan szigeten. Most azonban már társaságuk is van - nagyon kellemetlen társaságuk. Will ráadásul komolyan megsérült és azonnali segítségre van szüksége. Egészen eddig a menekülés igazi vágyálom volt. Most már élet-halál kérdése...

Gordon Korman:Sziget!-Hajótöröttek
Hat kamasz, egy tengeri katasztrófa egy lakatlan sziget... Egyikük sem önként szállt fel a hajóra. Semmi kedvük nem volt hat vadidegennel kifutni a tengerre. De a Csendes-óceán közepéről nem lehet csak úgy hazamenni. Egyikük sem készült fel a rettenetes viharra.

Rudyard Kipling:A dzsungel könyve
Mauglit, a csupasz emberkölyköt, a farkasok nevelik fel. Akela, a farkasok bátor és igazságos vezére, Ká, a bölcs óriáskígyó és Balu, a medve segítségével Maugli a farkas falka egyenrangú tagja lesz, teljesen otthonossá válik a dzsungel világában. Az állatvilágnak is megvannak az önző és gonosz tagjai, Sir Kán, az alattomos tig­ris, Tabaki, a sakál és a lusta, élősdi majmok szá­mos galibát okoznak, nemegyszer nehéz helyzet elé állítva Mauglit, aki azonban képességeivel lassan az állatok fölé kerekedik. Mindnyájan el­ismerik a dzsungel urának…

Eric Knight: Lassie hazatér
A skót hegyvidék erdeiben, vízmosásokon, vadcsapásokon át egy kutya vándorol dél felé, Yorkshire irányába. Persze ő nem tudja, hogy Yorkshire felé halad, s hogy mintegy négyszáz mérföldes út áll előtte, csak azt tudja, vagy inkább érzi, hogy valahol délen, egy bányászfaluban kis gazdája, Joe várja, s hogy el kell jutnia hozzá mindenáron.
Lassie,a gyönyörű skót juhászkutya éhezve, fázva, kimerülten vonszolja magát, de célját nem adja fel. Tragédiája mögött emberi tragédia húzódik meg. Gazdája, Joe apja, bányász, s már hónapok óta munkanélküli. Kénytelen volt egyetlen értékét, kutyáját eladni a rudlingi hercegnek. Joe szíve majd megszakad a fájdalomtól, de már tizenkét éves, és megérti szülei gondjait.
Hogyan találkozik össze ismét a kisfiú és kutyája?-erről szól Eric Knight érdekfeszítő, csodaszép regénye, melyet Balogh Péter rajzaival adunk közre.

Eric Kӓstner:A két Lotti
Melyik gyerek nem gondolt még arra, mennyire jó lenne egy ikertestvér, aki úgy hasonlítana. rá, hogy még az édesanyjuk sem tudná megkülönböztetni őket? Nos, Kästner regényében két ilyen kislányról van szó. Ráadásul még nem is ismerik egymást, mert szüleik régóta elváltan élnek, s egyik az apjánál, másik az anyjánál nevelkedik. Az ikrek egy gyermeknyaralóban találkoznak, s rájönnek, hogy testvérek. Hasonlóságuk sok mulatságos bonyodalmat okoz, de a két kislány komolyabb dolgot tervez: ki akarják békíteni az elvált szülőket, s ezért szerepet cserélnek. Hogyan viselkedik mindegyik a megváltozott élethelyzetében, és miképp sikerül tervük végrehajtása, erről szól A két Lotti könnyes-vidám története.

Gergely Márta:Többsincs osztály
A regénybeli többsincs osztályban sok-sok iskolás ráismerhet saját osztályára. Mert minden, ami ebben a regényben történik, a kutyalopástól a regényírásig, bármelyik iskolás olvasóval is megtörténik. Egy budapesti iskola nyolcadik osztályában néhány fiú és leány szeretné megírni az osztály történetét, mert úgy érzi, sok érdekes és kedves dolog történt velük, aminek nem szabad feledésbe merülnie. Könnyű vagy nehéz dolog regényt írni? Aligha van olyan osztály akár Budapesten, akár vidéken, amelynek néhány tanulója meg ne kísérelte volna, hogy megírja osztálya történetét. A Többsincs osztály a regényírás titkaiba avatja be olvasót, és ha a regényíráshoz nem is csinál kedvet mindenkinek, az olvasáshoz igen!

William Golding: A legyek ura
Egy csapatnyi angol kamasz, akinek repülőgépe lezuhan egy lakatlan szigetre, nekilát, hogy Robinsonként megpróbálja újrateremteni a civilizációt. A fiúk testületeket választanak, törvényeket hoznak, igyekeznek ésszerűen berendezni életüket, ahogyan a brit gyarmatosító szellemet dicsőítő kalandregényekben szokás. A Legyek Urának azonban más a végkifejlete: ezek az alig tizenéves gyerekek fokozatosan elvadulnak, lehámlik róluk a civilizációs máz, és immár nem komiszak, hanem gonoszak, ölni is képesek, és félelmükben csinálnak maguknak istent, aki megfelel démonikus mivoltuknak: a Legyek Urát. Azt teszik, önmaguktól, saját bensőjüktől vezérelve, amit ez a század tett a legszörnyűségesebb időszakaiban.
William Golding, akit 1983-ban életművéért Nobel-díjjal jutalmaztak, regényében korunk alapélményét dramatizálja megrázó lélektani és gondolati hitellel. A Legyek Ura (1954) méltán számít a mai angol irodalom egyik klasszikus alkotásának.

Fehér Klára: Bezzeg az én időmben
Bezzeg az én időmben nem csavarogtak fiúkkal a lányok." "Bezzeg..." - mondják mindenre a felnőttek. Katit azonban nem érdeklik a régi történetek, ő most tizenöt éves, most szerelmes, most akar boldog lenni. Csak az első bál éjszakáján ébred rá: 1941-et ír a naptár, amikor a történelem, a felnőttvilág bármikor elszakíthatja őt szerelmétől, akár örökre is.

Fehér Klára könyve az egyik legnépszerűbb ifjúsági regény. Mi lehet a titka? Talán az, hogy egy ilyen szomorú korszakról is képes bölcs derűvel mesélni. A szeretni való szereplők, a humoros helyzetek a mai olvasó számára is közelivé, átélhetővé teszik Kati és Laci történetét.

Fehér Klára:Bezzeg az én időmben:

„Igenis, nekem is van udvarlóm” – hazudja Horváth Kati tornaórán
osztálytársnőinek. És kitalál egy Lacit, mesél és ábrándozik róla – addig, amíg valóban megjelenik egy magas,
huszonkét éves Laci, és vele az első szerelem.
Kati úgy érzi, őt nem érdeklik a régi, „bezzeg az én időmben” történetek, ő most tizenöt éves, most szerelmes.
De egyszerre ráébred: 1941-et ír a naptár, a történelem, a felnőttvilág kegyetlenül széttépi a gyerekkort, az első
szerelmet.
Zsoldos Vera derűs rajzai még közelebb hozzák Horváth Katit, Korsós Lacit és a könyv többi szereplőjét az ifjú olvasók szívéhez.

Fekete István: Téli berek

"A nyár a bölcső és a tipegés, de a tél a nagy iskola és a próbatétel"
- gondolta Ladó Gyula Lajos, akit Tutajos néven ismerhetett meg a Tüskevár olvasója. Most ugyanis a
zalai táj fehérbe burkolózott. Olyan a légkör, mintha meleg soha nem is lett volna. Amikor a szél eláll,
a látszólagos mozdulatlanságban mintha lágy selymek úsznának a havon; az olvasó halk suhogást érez
inkább, mint hall, ahogy a hideg összehúzza a világot. Tutajos és elválaszthatatlan barátja, Bütyök
ezőttal a télen is eleven Kisbalaton világában töltik a szünidőt. Itt ünneplik a karácsonyt és az újévet,
megtanulnak rókát lőni, csukát fogni. A két kamasz, átesve az első szerelem válságain, már szinte érett
férfiként éli meg a természetes életmód szépségét. A közkedvelt ifjúsági regény nem véletlenül ajánlott
iskolai olvasmány.

Suze már hozzászokott a kísértetekhez, végtére mediátor, akinek, mondhatni, napi munkája, hogy halottakkal társalogjon. Azt persze sosem gondolta volna, hogy az egyikbe – Jessebe, ebbe a XIX. századi vonzó fiatalemberbe – bele is szeret. Amikor rájön, hogy dönthet Jesse sorsáról, vagyis megakadályozhatja, hogy meggyilkolják, válaszút elé kerül: megmentheti a szerelme életét, de akkor sosem találkozhat vele! De mit választana Jesse? Azt, hogy tovább él Suze nélkül, vagy azt, hogy meghal és szeretheti?

Carlotta és Caterina. Mindkét lány tizenkét éves, olasz, és naplót ír. Carlotta zűrös családjáról, a hegyekben töltött vakációról, s  barátnőjével váltott SMS-eiről. Caterina a sorsát megváltoztató hajóútról, a New York-i kikötőről s az emigránsok keserű életéről. Caterina és Carlotta. Száz év választja el őket egymástól, s mégis sok közös van bennük, ha soraikat egyrnás mellett olvassuk. Mintha beszélgetnének. Carlotta megtalálja Caterina naplóját, amelyből megtanulja értékelni az élet legapróbb örömeit, Caterina naplója pedig Carlotta segítségével jut végre unokahúga kezébe. Carlotta és Caterina. Tükörképei egymásnak, gyermeksorsok egy évszázad tükrében

A regényirodalom egyik legmegrendítõbb, felejthetetlen alakja Jane Eyre, Charlotte Brontë remekművének ifjú
hõsnõje.
A bátor és tiszta, önmagához és szerelméhez mindig hű Jane vezeti el a XIX. század Angliájának világába
az olvasót, aki az õ tisztán látó szemével figyelheti a kastélyok színesen kavargó társasági életét és a színes
kavargás mögött megbúvó könyörtelen önzést.
S mire az olvasó a regény végére ér, a hõsnõvel együtt örül a rendíthetetlen hûség jutalmának: a tiszta szerelem
diadalának.

A középső Bronte nővér egyetlen prózai műve a világirodalom egyik legkülönösebb szerelmi története -
s romantikus meseszövése dacára talán az első modern angol regény. E páratlan érzelmi intenzitással,
felemelően ábrázolt, erőtől duzzadó sorstragédiát méltatói nemritkán a görög drámákkal és Shakespeare
darabjaival állítják párhuzamba. Szerelem, gyűlölet, bosszú így summázható Catherine és Heathcliff -
s talán azon túl is - tartó szenvedélyes kapcsolata. A lány apja befogadja az árva fiút, akit Catherine
fivére kezdettől fogva megvet és cselédként kezel. Noha az öntörvényű lelenc és a lány között az évek
során szerelem szövődik, a temérdek megaláztatás, a durva bánásmód miatt Heathcliff viharos éjjelen
elszökik. Évekig nem is hallani felőle, ám amikor visszatér, eltökélt szándéka, hogy méltó bosszút áll

az elszenvedettekért, és sötét szándékainak olthatatlan szerelme sem vethet gátat. Az Üvöltő szelek
a világirodalom nagy rejtélyeinek egyike. „Emily húgom élete - egyetlen fél év kivételével - teljes
visszavonultságban telt egy falusi lelkészlakban a Yorkshire és Lancashire határán húzódó hegyek között"
- írja Charlotte Bronte. Meghökkentő, hogyan tudott ez az elvonultan élő papkisasszony kilépni szűkre
szabott tapasztalati köréből, és „egyszerű eszközökkel, közönséges anyagból" ily kiemelkedőt alkotni.
A költői nyelvezetű regény 1847 nyarán jelent meg, Anne, a fiatalabb Bronte húg Agnes Grey című
kötetével egy időben, a Charlotte tehetségét dicsérő Jane Eyre előtt alig néhány hónappal.

Három süncsemete anya nélkül maradt! Ám Pennyre mindig lehet számítani. Most is szívesen vállalja a pótmama-szerepet. Aztán a család még tovább bővül egy kis mókussal meg egy pandakölyökkel, és Pennynek lassan a fejére nőnek „fogadott gyermekei”. Ráadásul a titkos naplója is eltűnik hírtelen. Lehet, hogy a barátja, Elvis van a dologban?

„Penny a szupersztár!” – Penny egy reklámfilm próbafelvételei során bekerül az utolsó körbe, s lelki szemeivel már látja magát a televízióban és a város összes plakátján. De vajon helyes döntés volt jelentkezni a válogatásra? Egy ideje névtele telefonáló zaklatja, és állatgyilkosnak titulálja, éjszakánként pedig egy ismeretlen ólálkodik a házuk körül…

Az ősi vár pincéjének rozsdás ajtaja mögött Időkapu rejlik. Lépj be rajta, és pár másodperc alatt száz, ezer vagy akár millió éveket utazhatsz a múltba! Barátaid veled tartanak az úton. Együtt megbirkóztok a múlt rémségeivel és a jelen veszélyeivel. Két fontos szabályt azonban be kell tartanod: Soha ne hagyd el a társaid! Csak együtt élhetitek túl a kalandot. A második szabály pedig: mindig legyen nálad az időutazó dekódered! Ha elakadsz, ez majd átsegít a nehézségeken.

Vigyázat, skacok! Gyomorforgató műfogsorok, bűzlő parfüm, förtelmes porcelánfigurák, és minden, ami egy nagynénihez kell. Óvakodjatok a kukából kémlelő földönkívüli szemétől, a rátok vadászó dedós lánytesóktól és a világ leghajmeresztőbb vicckönyvétől! Sérókat belőni, gatyákat felkötni: guruljanak hát a jobbnál jobb poénok!

Megbeszéltük a Radóval, hogy naplót fogunk írni, és majd ha öregek leszünk, jót derülünk rajta" - így kezdi naplóját a tizenkét éves Laci, becsületesen bevallva, hogy a derülünk" szót Radótól gyűjtötte, akinek nyelvész a papája, s ezért igen gazdag a szókincse. Laci hűségesen beszámol a kis lakásban élő háromgyermekes Faragó család eseménydús hétköznapjairól, s - valljuk be - cselekvő részt is vállal abban, hogy ezek a hétköznapok minél mozgalmasabbak legyenek. Az olvasó - akinek szerencsére nem kell öregkoráig várnia, hogy Laci naplóján jót derüljön - biztosan a szívébe zárja ezt a vidám, szeleburdi családot, amely kissé zsúfolt lakásába örömmel fogad be minden új jövevényt, legyen az aranyhörcsög, cincér vagy lopótök.

Szenzációs könyv egy érzékeny kamaszról, aki történetesen lány, de akár fiú is lehetne. Vagány, okos, és rosszul tűri az igazságtalanságot.